Több éves megfigyelés alapján úgy találtam, hogy ezen panaszok kialakulása, összefüggésben van a szervezetet érő hűtő hatásokkal.

 Az említett betegségekben szenvedők életvitelében az alábbi közös vonások figyelhetők meg:

Este lefekvéskor, nyáron, nyitott ablak mellett a külső hőmérséklet még magas, pl. 35^oC, a szoba hőmérséklete 30^oC. Ilyenkor kívülről melegebb levegő áramlik a lakásba.

A „hűvösebb levegő” a fajsúlykülönbség miatt mindig lent, a padló közelében található, melynek az értéke lefekvéskor 30^oC fölötti. A lefekvéshez készülődő ehhez igazítja a takaróját.

Éjszaka folyamán hajnalra a hőmérséklet jelentősen lecsökken. A külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a szobában levő. Gyakran leesik 5-10^oC-ra. Ilyenkor a légáramlás iránya megváltozik.

Most a meleg levegő a szobából kifelé, a hideg befelé áramlik. A hidegebb levegő fajsúlya nagyobb, mint a meleg levegőé, ezért az mindig a padló közelében, az ágy magasságában található. Az alvót körülvevő légáramlat hőmérséklete most jóval alacsonyabb, mint lefekvéskor. Az áramló hűvösebb levegő jelentős hőmennyiséget szállít el a test által kisugárzott hőből. A megváltozott viszonyoknak már nem felel meg a takaró hőszigetelő képessége.

Amennyiben ez a hatás hosszabb ideig fennáll, a szervezetben belső károsodások lépnek fel.

Megfigyelhető tehát, hogy szervezetük gyakran ki van téve:

•         Az áramló levegő hőelvonó hatásának.
•       Ellentmondásos élethelyzeteknek (a meleg levegő hatására a bőr pórusai kitágulnak, ott vérbőség lép fel, ehhez a „nyitott” területhez érkezik a sokkal hűvös légáramlat a hűtő hatásával).
•        Munkavégzésnél vagy az élet egyéb területén egyes testrészeik éveken keresztül – napi több órán át – a hideg felületek közelségének vannak kitéve. Az adott terület áthűlése fokozott. Mérési adatok szerint e területek hőmérséklete 30^oC alá is csökkenhet. Alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb a húgysav kikristályosodásának lehetősége. Ez feszíti az izmokat, az ízületeket, fájdalmat okozva. Attól függően, hogy hol történik az elváltozás, megkülönböztetünk ízületi vagy reumás panaszokat. Ha az izmoknál, akkor reumáról, ha az ízületeknél lép fel, ízületi panaszokról beszélhetünk.

2) Tartós hideg hatására a testhőmérséklet csökkenés először a végtagoknál jelentkezik. Amennyiben a hőháztartás rendellenessége összekapcsolódik a szervezet vízháztartásának rendellenességével, újabb panaszok lépnek fel. Tipikus példa, hogy a lábujjakon jelennek meg először a tünetek (köszvényes roham).

Normál körülmények között, amíg a test hőmérséklete kb. 35-36°C-os és a húgysav koncentrációja nem túl nagy, addig ez oldott állapotban van jelen. Kedvezőtlen körülmények között előfordulhat, hogy:

•        megnő a szervezetben a húgysav mennyisége,
•        a húgysav nem tud kellő mértékben távozni.

3) Némely esetekben a táplálkozás is felelőssé tehető a panaszokért. Rendszeres és nagyobb mennyiségű húskészítmény fogyasztása esetén fokozódik a húgysav szervezetbe juttatása. Meg kell említeni, hogy a szervezet másként dolgozza fel a szilárd és másként a folyékony  tápanyagokat. A szilárd tápanyagoknak csak bizonyos százalékát hasznosítja, míg a többi távozik. Így a hússal bejuttatott anyagok egy része bekerül a szervezetbe, nagyobb része azonban távozik. A folyadékot a szervezet csaknem 100%-ban felszívja, és a keringésbe juttatja.

A leveseket általában hosszú ideig főzik. Különösen így van ez a húsleves, kocsonya készítésekor. A hosszú főzési idő alatt a húsban levő húgysav jelentős százaléka kioldódik, és átkerül a levébe. Ennek elfogyasztásakor lényegesen nagyobb mennyiségű húgysav jut a szervezetbe, jelentősen megnövelve a keringésben az említett anyag koncentrációját.

Kívánatos lenne:

•         csökkenteni a húgysav szervezetbe jutását, 
•     megfelelő módon gondoskodni kell a szervezetből való távozásáról, kellő mennyiségű víz fogyasztása.
•        kerülni kell az intenzív hűtő hatásokat és az ellentmondásos élethelyzeteket.